Édesanya, nagyanya, dédanya, ükanya, szépanya. Előttük tisztelgünk május első vasárnapján. Virágokkal mondjuk el, hogy mennyire szeretjük Őket, hiszen egy japán mondás szerint: boldog ember az, akinek a keze tele van virággal!
A virágok az életerőt és az életörömöt jelképezik. Az ókori népek tavaszünnepeivel is kapcsolatba hozható az anyák napja, hiszen Rhea görög istennő volt minden istenek anyja, és őt tavasszal ünnepelték, csakúgy, mint Maia istennőt, akiről a május hónapot nevezték el. A gyümölcsnövények virágai a nőiességet szimbolizálják, hiszen a virág kelyhe a jövő gyümölcsének a reménye. A fakadó bimbó az élet rejtett lehetősége, hiszen a gyümölcsbe zárt mag egy új élet csírája.
A Bibliában a virágzás a teremtő Isten dicsőségére utal. Jézus anyja, Mária pedig virágszimbólumok sokaságát hordozza nemcsak a vallásos emberek lelkében, hanem a népi legendáriumban is. Az azték kalendáriumban az egyik jel a virág, amely az értékesség szimbóluma. A keltáknál a virág viszont a változékonyságot jelképezte. A teremtményt, amely állandóan fejlődik, ugyanakkor szépsége tünékeny. A római mitológiában Flóra a virágok istennője. Plíniusz szerint a természet éppen a virágok révén mutatja meg festőiségét és mulandóságát, ahogy ezt a gondolatot Shelley angol költő is megfogalmazta: "Ma kacag a virág/holnap nem él,/az, mit őrizni vágysz/szálló levél".
Nézzük meg néhány most virágzó növény jelképrendszerét, hogy megfelelően tiszteleghessünk édesanyánk előtt.
Árvácska: háromféle színe miatt a Szentháromság szimbóluma. A néphit szerint a három pár sziromból kettő az irigy mostohát, kettő annak lányait, kettő pedig a két árvát jelképezi.
Gyöngyvirág: ősidők óta a szeretet jelképe, fehér virága pedig a tisztaságot sugározza.
Ibolya: a remény, a szerénység, a megújulás jelképe. A hívő emberek szerint Mária alázatosságára és Krisztus szenvedéseire is utal.
Kankalin: kulcscsomóként lecsüngő virágzatát Szent Péter kulcsaihoz hasonlítja a vallásos néphit, amely Mária jelképének is tartja, hiszen fia, Jézus nyitotta meg az emberek előtt a mennyországot.
Nefelejcs: a hűség szimbóluma. Érdekesség, hogy régi magyar neve: "szemvigasztaló".
Orchidea: egykor a luxusvágyat jelképezte. A Távol-Keleten a kifinomultság, a műveltség és a gyöngédség szimbóluma volt.
Orgona: az áhítat jelképe. Hazánkban az anyák napi virágok között az első helyen szerepel.
Százszorszép: a szimbólumok sorában éppúgy jelképezi Mária könnyeit az egyiptomi menekülés idején, mint a gyermekkori gondtalanságot és játékosságot.
Tulipán: a természetesség, a játékosság, a vidámság, valamint a szerelem jelképe. A magyar népművészetben a tulipán gyakran a liliomot helyettesíti. A tulipán török közvetítéssel érkezett Perzsiából Európába. Magyarországon a Budai vár eleste után honosodott meg a XVI. században.
Forrás:
stop.hu
Utolsó kommentek